Szarvasgomba hírek

Szarvasgomba kisokos: szarvasgomba ár, szarvasgomba kereső kutya, szarvasgomba termesztés. Szarvasgomba hol terem? Szarvasgomba hol kapható, szarvasgomba olaj hol kapható?
 
 

A szarvasgomba ősi idők óta a csúcsgasztronómia szerves részét képzi, hiszen igazi ritkaságnak számít. A szarvasgomba ízét a leggyakrabban úgy jellemzik, mintha az „ehető illatot” tálalnák fel nekünk egy finom étel fűszereként – éppen ezért nevezik a szarvasgombát a konyha gyémántjának. A szarvasgombának – a valódi gyémánthoz hasonlóan – nagyon magas az ára, egy-két falattól eltekintve az átlagember számára szinte megfizethetetlen ételkülönlegesség.

Cikkünkben eláruljuk, miért ilyen magas a szarvasgomba ára és miért olyan nehéz rábukkanni egy-egy szarvasgomba telepre. Mik ezeknek a különleges, föld alatti gombáknak a jellemzői? Melyik a legritkább és a legdrágább szarvasgomba? Hogyan történik a szarvasgomba keresés disznó vagy szarvasgomba kereső kutya segítségével, illetve hogyan működik a szarvasgomba szerzés másik, nem kevésbé nehéz útja, a szarvasgomba termesztés? Hol található szarvasgomba Magyarországon?

A szarvasgombafogyasztás története

Az illatos szarvasgombákat az ember évezredek óta fogyasztja: történelmi források szerint a szarvasgomba már a sumér birodalomban is ismert ételízesítő volt, illetve az ókori görögök, rómaiak is igen nagyra értékelték különleges íze, ritkasága és vélt afrodiziákum hatása miatt. A szarvasgomba a nevét arról kapta, hogy az ősi időkben az emberek úgy gondolták, hogy a szarvasok ennek a gombának a fogyasztásától kapnak erőre szarvasbőgés idején. A szarvasgombát vágyfokozó és teljesítménynövelő hatása miatt olyan híres történelmi személyiségek fogyasztották, Giacomo Casanova vagy Napóleon, amikor örököst szeretett volna nemzeni birodalmának.

Habár a rómaiak köreiben a szarvasgomba közkedvelt ínyencség volt, a birodalom bukása után a szarvasgomba fogyasztása egy rövid időre feledésbe merült, majd a középkor során újra felbukkant, sőt, kifejezetten nagymértékben gyűjtötték is. Habár a történelem során a szarvasgomba termesztése elképzelhetetlen feladat volt, ma már számos vállalkozás foglalkozik a mesterséges szarvasgomba termesztés izgalmas és egyben időigényes munkájával. A szarvasgomba termesztése azért is fontos feladat, mert ezeknek az erdei gombáknak az élettere számos más növény- és állatfajéhoz hasonlóan csökken az öreg erdők irtása, a vad területek felszámolása miatt.

A szarvasgomba az egész világon a csúcsgasztronómia részét képzi, azonban az olasz és a francia konyha kifejezetten rajong érte. Érdekesség, hogy több szarvasgombafaj is megtalálható Magyarországon is, amelyeknek íze a nemzetközi felfogás szerint elmarad az olasz és francia szarvasgombákétól, a valóságban azonban ugyanolyan finomak, különleges élvezeti értékkel – és az áruk sem marad le a dobogóról.

A szarvasgombák jellemzői

A szarvasgombák olyan föld alatti gombafajták, amelyek fák, cserjék gyökereivel élnek szimbiózisban, vagyis kölcsönösen segítik egymás fejlődését. Jellemzően a külső gyökereken helyezkednek el, a talajfelszín alatti 10-30 centiméteres mélységben. A gombák világa két nagyobb gombacsoportra osztható: a mikroszkopikus, alsóbbrendű gombák és a magasabb rendű, nagyobb gombák csoportjára, amelyek közé tartoznak a szarvasgomba félék is, ám ezek közül is csak néhány ízletes fajtát fogyasztunk.

A szarvasgombák jellemzően szabályos vagy szabálytalan gumó alakú képződmények, a termőtestük a belsejükben található, gyűrten, agyvelőszerűen. Ezt a belső szarvasgomba „velőt” fejlett kéreg veszi körül, ami lehet egészen sima vagy göcsörtös, szemölcsös megjelenésű is, színe pedig a szarvasgomba fajtájától függően lehet egész világos vagy fekete is. A szarvasgomba belseje is változatos: egyes fajták üregesek, mások tömör, márványos megjelenésűek. Egy szarvasgomba akkor alkalmas a fogyasztásra, ha kemény, illatos és nem érte túl sok károsodás a héját.

A szarvasgombáknak szükségük van a fákra, cserjékre, mint gazdanövényükre, és az sem mindegy, milyen közöttük a távolság, az aljnövényzet. Legjobban az idős tölgyesekben, bükkösökben érzik magukat, ahol a fák 8-10 méterre állnak egymástól, a lágyszárú aljnövényzet pedig szegényes. Előnyös a laza, humuszos, meszes talaj, a homokos vagy a köves talajszerkezet, illetve egyes fajtáknak kedvez nekik a hűvöskés, csapadékosabb nyár is.

A szarvasgomba gazdanövényei

Mivel a szarvasgomba önmagában, gyökérkapcsolódásos szimbiózis nélkül nem életképes, minden esetben szüksége van a gazdanövényére. A szarvasgomba kifejezetten kedveli a tölgyfák gyökérzetét (csertölgy, molyhos tölgy, kocsányos tölgy), a mogyorót és a törökmogyorót, a gyertyánt, a feketefenyőt, a hársfákat (kislevelű hárs, nagylevelű hárs), és az atlaszcédrust. A szarvasgombák a fa gyökerének egyméteres körzetében telepednek meg, erre a célra külön ültetvényeket hoznak létre a termesztők.

Egyes szarvasgomba fajok kifejezetten egy gazdanövény gyökereivel lépnek szimbiózisba (például a homoki szarvasgomba a fehér akác tövében terem meg), másoknak mindegy, hogy éppen mogyoró vagy hárs a gazdanövénye. Az ültetvényen termesztett szarvasgomba és a vad szarvasgomba íze és minősége között nincs különbség.

A szarvasgomba keresés módszerei

Habár a szarvasgomba termesztése ma már egyre gyakoribb jelenség, még mindig nagy kultusza van a szarvasgomba keresésének is, főleg Magyarországon, hiszen egy rendkívül értékes gasztronómiai alapanyagról van szó. A feladatnak nekifoghatunk egyedül, a talajon látható jelek alapján, illetve állati segítőtárssal, aki kiszagolja, megkeresi helyettünk a talajban rejtőző szarvasgombát.

Szarvasgomba kereső disznó

A szarvasgomba keresés hagyományosan disznók segítségével történt, ugyanis a sertéseknek rendkívül kifinomult szaglásuk van és bolondulnak a szarvasgomba illatáért, ízéért. A régi időkben az erdőbe makkozni kihajtott konda magától megtalálta és kitúrta a szarvasgomba telepeket, és ha a kondáslegény ügyes volt, neki is jutott belőle. A disznókat direkt szarvasgomba keresés céljából is kihajtották, ezzel a módszerrel nagy hatékonysággal lehetett gombászni – azonban a disznók a kikutatott szarvasgombát maguknak szánják, nem a szarvasgomba keresőnek, így minden esetben meg kell küzdeni az állattal, nehogy megegye az értékes alapanyagot.

Ezért ilyen magas a szarvasgomba ára: Hogyan történik a szarvasgomba termesztés, szarvasgomba keresés? Hol terem a szarvasgomba?

Szarvasgomba kereső kutya

Aki szarvasgomba kereső disznó segítségével szedte a gombát, folyamatosan kockáztatta a termést, sőt, a saját ujjait is, hiszen a sertések nagyon erősek és nem riadnak vissza a harapástól sem. A kiképzett szarvasgomba kereső kutya és a disznó között az a különbség, hogy a kutya hasonló ügyességgel szagolja ki a szarvasgombát, ám mint ennivaló, nem érdekli, így nem veszélyezteti a gombászat sikerességét. Ma már csak nagyon ritkán keresik a gombát disznóval, a képzett szarvasgomba kereső kutya segítsége az alapvető.

Szarvasgomba keresés segítőtársak nélkül

Segítőtárs nélkül is kereshetünk szarvasgombát, azonban így jóval bonyolultabb a feladat. Szarvasgomba jelenlétére utalhat, ha egy megfelelő fa vagy cserjeféle tövénél ki van égve a fű, vagy meg van repedve a talaj, ugyanis a szarvasgomba növekedése során kirepesztheti maga fölött a földet. A profi szarvasgomba kereső észreveszi ezeket a jeleket, illetve keresi a szarvasgomba szúnyogok nyomait is.

A szarvasgomba gyűjtés szabályozása

A számos földalatti gombafaj között mindössze körülbelül 10 ehető szarvasgombát különböztetünk meg, amelyek mindegyike védett a nyugati országokban. Magyarországon 2013 óta csak vizsgázott triflagyűjtők szedhetik azt az erdőben, az erdőgazdálkodó írásos engedélyével, sőt, ha ilyen vállalkozásba vágunk, gyűjtési naplót is kell vezetnünk (kivéve, ha napi 20 dkg alatti mennyiséget gyűjtünk, a saját földünkön). Külön szabályok vonatkoznak a szarvasgomba gyűjtő kutyák alkalmazására, a gombalelőhelyek védelmére és a gomba kivételére, hogy minden az etikus gyűjtés alapszabályainak megfelelően történjen.

Szarvasgomba termesztés: hosszú távú befektetés

A szarvasgombák szaporodása egészen különleges: a talajban vannak egymástól jellemzően néhány méter távolságban külön női és hím egyedekből álló csoportok, közöttük az erdei vadak és rovarok közvetítik a spórákat. A szarvasgomba termesztése bonyolult művelet, ugyanis nem lehet létrehozni koedukált gombatelepeket, ahol hím és nőstény nemű gombák együtt szaporodnak, ugyanis a gombatelep egy idő után újra egyneművé válik.

A szarvasgomba termesztése során számos környezeti tényezőre kell odafigyelnünk: ilyen a klíma és a szarvasgomba fajtájának megfelelő talaj (többnyire a humuszos, meszes talajt kedvelik, de nem mindegy, milyen mikroelemek vannak benne és milyen a C/N aránya) – a természetet nehéz utánozni. A 19. század elején a termesztők rájöttek, hogy a szarvasgombateleppel rendelkező fa alatt fejlődő csemeték jó esélyekkel hordozzák gyökereiken a szarvasgomba spóráit, így szétültetve azokat újabb gombatelepeket hozhatnak létre – ezt a tenyésztési módszert a mai napig alkalmazzák, legnagyobb mértékben Franciaországban.

Mivel a szarvasgombák életképességéhez szükségük van a mikorrhiza (gyökérkapcsolódás) nevű speciális szimbiózis létrejöttére, a szarvasgomba nem tenyészthető gazdanövény nélkül. A szarvasgomba termesztés során a termelő gombakerteket létesít (erre tökéletesek a szántók, rétek, elhagyatott gyümölcsösök, az erdőkben ugyanis sok a hasonló, konkurens gombakultúra). Ma már kaphatóak konténeres facsemeték, amelyeknek a gyökérzete be van oltva szarvasgomba spórával, csak meg kell találnunk számukra azt a helyet, ahol a talaj és a klíma is kedvező. Ugyanígy a tölgyek esetében például mikorrhizált makkal is létesíthető szarvasgombatelep.

Mielőtt laikusként azt hinnénk, könnyű belefogni egy ilyen vállalkozásba, tudnunk kell, hogy a szarvasgomba spórával beoltott facsemete gyökérzetén sokszor csak 10-15 év múlva kezd teremni a szarvasgomba. Ez idő alatt számolnunk kell a beoltott facsemeték árával (1 hektáron 1.000-2.000 csemete) és az esetleges talajművelési és öntözési költségekkel is. Ha rendelkezésünkre áll a megfelelő mezőgazdasági terület, az anyagi háttér és kellőképpen kitartóak vagyunk, egy bő évtized elteltével megtérül a befektetés, ugyanis egy hektárnyi gombakert évente átlagosan 60 kg szarvasgombát produkál.

Ezért ilyen magas a szarvasgomba ára: Hogyan történik a szarvasgomba termesztés, szarvasgomba keresés? Hol terem a szarvasgomba?

A szarvasgomba hol terem?

A különböző szarvasgomba fajták a világ számos pontján megteremnek, de a legtöbb szarvasgomba a mérsékelt övezetben található. Európában több gombafélét különböztetünk meg, amelyeknek megvan a saját termőtalaja, gazdanövénye, ilyen például a francia szarvasgomba (fekete szarvasgomba), vagy éppen a fehér szarvasgomba, amelyet az olasz konyha emel a magaslatokba. Érdekesség, hogy a termés ideje szerint is megkülönböztetünk más-más fajokat, ilyen például a Téli szarvasgomba, vagy a Magyarországon elterjedt Nyári szarvasgomba. Különböző szarvasgomba félék élnek Európától délre is, mediterrán vagy kifejezetten sivatagos vidékeken.

Magyarországon, habár körülbelül 5.000 hektár szarvasgombatermesztésre alkalmas mezőgazdasági terület áll rendelkezésünkre, a szarvasgomba termesztés nem egy népszerű vállalkozás, pedig egy szarvasgombamező 40-50 éven keresztül is biztosítja egy terület kihasználtságát – ugyanezt megtehetnénk más gombafajtákkal is, amelyek szinte teljesen eltűntek a magyar erdőkből (pl. ízletes vargánya, tinórufélék).

A gombamező telepítése nem jelenti feltétlenül azt, hogy a vállalkozó 15 év várakozásra van ítélve, ugyanis az olyan növények, mint a hárs és a mogyoró kettős hasznosításúak: amellett, hogy a szarvasgomba gazdanövényeként szolgálnak, adnak termést vagy mézet is. Mindemellett nem minden növény esetében ennyire hosszú a várakozási idő: a gyors növekedésű mogyoró például már 4-6 év alatt is adhat szarvasgombát – azonban éppen a gyors növekedés miatt veszélyeztetheti a szarvasgomba telep kialakulását más, konkurens gombák megtelepedése.

Magyar szarvasgomba

Gondoltad volna, hogy Magyarország az egyik legnagyobb szarvasgombagyűjtő ország Európában? Hazánkban egész évben gyűjthetőek (természetesen az etikus gombászás szabályai között) a szarvasgombák, amelyeknek a beéréséhez átlagosan 2-3 hónap szükséges. Magyarországon kívül Franciaország, Olaszország és Spanyolország termeli ki a megtöbb szarvasgombát a kontinensen.

A magyar szarvasgomba szinte teljes egészében természetes, erdei élőhelyekről származik, ugyanis nagyon kevesen foglalkoznak szarvasgomba kertek telepítésével, mivel a vállalkozás sokára térül meg és nem lehet anyagi tőke nélkül belefogni. A szarvasgomba természetes élőhelye Magyarországon azonban egyre fogyatkozik, hiszen évről évre kevesebb a gombák számára kedvező 60-100 éves erdő. A jól szüretelhető termőfoltokat nehéz felfedezni, és azokból is egyre kevesebb van. Szarvasgombára egyelőre nincs állami támogatás, azonban az erdőgazdálkodásra igen, így az erdei gombatermelők nem maradnak teljesen magukra.

Hol található szarvasgomba Magyarországon?

Magyarország klímája több szarvasgomba fajnak is kedvez, ezeket megtalálhatjuk a természetben, viszont mi magunk is termeszthetjük őket, akár hobbiszinten, kísérletezésképp. Nézzük, milyen szarvasgombák vannak és a szarvasgomba hol található!

  • Nyári szarvasgomba: júliustól decemberig szedhető, lombos erdőkben található, kedveli a tölgyfákat, a gyertyánt, a mogyorót, a feketefenyőt és a hársfákat.
  • Téli szarvasgomba: októbertől márciusig gyűjthető, szintén lombos erdőkben található, kedveli a tölgyfákat, a gyertyánt, a mogyorót, a feketefenyőt és a hársfákat.
  • Nagyspórás szarvasgomba: ősszel szedhető, nedves talajú erdőkben, kedveli a gyertyánt, a tölgyet és a hárserdőket. Ez a faj ültetvényen már nem terem.
  • Homoki szarvasgomba (Magyar szarvasgomba): semleges, humuszos talajokban, akácosokban terem meg.
  • Isztriai szarvasgomba (Piemonti szarvasgomba): a Jászság és az Ormánság erdeiben fellelhető.

Szarvasgombák Franciaországban és Olaszországban

Az olaszok és a franciák, mivel nagyon büszkék gasztronómiájukra, szarvasgombáikat is a tenyerükön hordozzák, és ahogy korábban írtuk, rengeteg energiát fektetnek a termesztésükbe. Franciaország az egyik legértékesebb, legdrágább gomba, a fekete szarvasgomba (francia szarvasgomba) begyűjtésével büszkélkedhet, Olaszország pedig a fehér szarvasgomba termesztésében és szedésében jeleskedik. A szarvasgomba ára azért is növekedik a gombagyűjtő régiókban, mert a mezőgazdasági terjeszkedésnek köszönhetően mindenhol egyre kevesebb természetes élőhely marad számukra.

Ezért ilyen magas a szarvasgomba ára: Hogyan történik a szarvasgomba termesztés, szarvasgomba keresés? Hol terem a szarvasgomba?

A szarvasgomba felhasználása

A frissen szedett vagy vásárolt szarvasgombát ajánlott 3-4 napon belül elfogyasztanunk, ugyanis a szarvasgomba naponta akár 10%-ot is veszíthet természetes aromájából. A gombákat óvatosan kell megtisztítani, száraz kefével, hogy a rátapadt föld és homokszemek eltűnjenek, azonban nem szabad felsértenünk az értékes héját, hiszen ez a szarvasgomba legértékesebb része (ha olyan recepttel találkozunk, ahol csak a szarvasgomba velőjét kell felhasználni, a maradékot semmiképp se dobjuk ki, készítsünk belőle mártást!).

A szarvasgomba felhasználásának másik különlegessége, hogy nem szabad erőteljesen hőkezelni, ugyanis 60° felett szintén veszít az aromájából. A legtöbb esetben érdemes azt egyszerűen nyersen elfogyasztani, hajszálvékony szeletekre vágva, vagy lereszelve az étel tetején, mint egy igazán különleges fűszert. A szarvasgomba illik a semleges ízvilágú ételekhez, kiteljesíti a vadas ízeket, de nagyszerűen mutat egy szelet steak vagy libamáj tetején is.

A szarvasgomba népszerű felhasználási módja a szarvasgomba vaj, amikor a felaprított gombát alaposan elkeverik a friss vajjal, majd lezárva tartják, míg a szarvasgomba illata át nem járja az egészet. Az így kapott szarvasgombavaj önmagában és ételekhez felhasználva is ínyenc csemege. Érdekesség, hogy egyes szarvasgomba fajok desszertekhez is használhatóak: a homoki szarvasgomba tízszer édesebb a cukornál, így édesíthetünk is vele például egy gourmet somlói galuskát vagy Gundel palacsintát.

Szarvasgomba és szarvasgomba készítmények

A szarvasgomba felhasználása számos formában történhet. Mivel az átlagember nem gyakran engedheti meg magának, hogy bevásároljon belőle a piacon, hiszen a friss szarvasgomba igen drága, legtöbbször valamilyen tartósított formában, kis mennyiségben vásárolhatjuk meg. A szarvasgomba tartósítása történhet sós folyadékban, olajban, zsírban, szárítva, vagy például szarvasgomba pástétom, szarvasgombavaj vagy különböző krémek formájában, amelyek nagyszerűen megőrzik a gomba ízét.

Mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy bármilyen szarvasgomba készítményt szeretnénk vásárolni, a mennyiség igen kicsi lesz, borsos árral, hiszen még a gyakrabban előforduló szarvasgombák is nehezen elérhetőek az átlagember számára. Ha mindenképpen ki szeretnénk próbálni ezt az ételt, javasoljuk, hogy először válasszuk azt valamilyen feldolgozott formában, például pástétomként, csak utána kísérletezzünk drágább darabokkal.

Ezért ilyen magas a szarvasgomba ára: Hogyan történik a szarvasgomba termesztés, szarvasgomba keresés? Hol terem a szarvasgomba?

Szarvasgomba ár

A szarvasgomba ára a fajtától, annak ritkaságától, minőségétől, különleges ízélményétől függ. Kilója 25.000 és 500.000 Ft között mozog, ám egyes esetekben az igazán nagy, ritka darabokat még ennél magasabb áron, akár több tízmillió forintos értékben is értékesíthetik, elárverezhetik. A szarvasgomba árának meghatározásakor számít a fajta mellett a méret, a külalak (szabályos vagy szabálytalan), a szarvasgomba érettsége és hogy találhatóak-e rajtuk felületi sérülések. Habár a szarvasgomba ára magas, azt is hozzá kell tennünk, hogy egy nagyobb étkezéshez is elég egyetlen, apró darabka, így magánszemélyként abszolút nem érdemes a kilós árával foglalkozni.

A gyakorinak mondható nyári szarvasgomba ára néhány évvel ez előtt, 2011-ben mindössze egy hét leforgása alatt megduplázódott: a nagyobb darabokból összeválogatott kilónkénti ára majdnem elérte az 1.000.000 Ft-ot! Miért történhetett ez? Abban az évben kevés volt a csapadék, így kevesebb volt a szarvasgomba is, az alacsony kínálatra viszont megmaradt ugyanaz a kereslet. A szarvasgomba ára ugyanígy be is zuhanhat: például 2018-ban a gyenge termés nem ért sokat sem a belföldi, sem a külföldi piacon (a szarvasgombának nem kedvez a hosszú, forró nyár). A magyar szarvasgomba felvásárlói egyébként jellemzően külföldi vállalkozók, éttermek, a belföldi felvevőpiaca alacsony.

Szarvasgomba hol kapható?

A friss szarvasgomba beszerezhető a külön engedélyekkel ellátott gombapiacokon, ahol számos más ízletes és igazán különleges erdei gomba között válogathatunk kedvünkre. Friss árut nem érdemes és nem is lehet interneten keresztül rendelni, inkább vegyük fel a kapcsolatot a gombásszal vagy a termelővel és menjünk el érte személyesen.

Szarvasgomba olaj hol kapható?

A szarvasgomba olaj és más, tartósított formában szarvasgombát tartalmazó készítmények szintén beszerezhetőek a termelőtől vagy a gombásztól, amennyiben az foglalkozik ilyen termékek készítésével. Néhány szarvasgomba készítményt a nagyáruházak polcain is felfedezhetünk, ilyen például a szarvasgomba pástétom, vagy a szarvasgomba ízesítésű vaj. Ha igazán gourmet szarvasgomba készítményeket szeretnénk vásárolni, amelyeket csak speciális gasztronómiai szaküzletekben kaphatunk, rendeljük meg azokat az internetről.

Szarvasgomba eladás és szarvasgomba vásárlás tudnivalók

Mielőtt kiadnánk több ezer – sőt, több tízezer – forintot egyetlen különleges gombáért, mindenképpen tájékozódjuk a forrásról, hiszen számtalan laikus gombász és csaló akad a piacon, akinek nincsenek meg a kellő ismeretei a szarvasgombákról és azok gyűjtési szabályairól, felhasználásáról.

Fontos, hogy ha piacon, vagy termesztőtől vesszük a szarvasgombát, olyan eladót válasszunk, akivel megvan a bizalom és tudjuk, hogy hozzáértő. Gyakran előfordul, ha nincs a szarvasgomba megfelelően osztályozva, hogy túl éretlen, vagy túl érett, már a kukába való szarvasgombát értékesítenek, illetve bekerülnek a kosárba olyan darabok, amelyeket megrágtak a férgek, az erdei rovarok vagy az apró rágcsálók.

A friss szarvasgombával ellenben a különböző, például kacsazsírban vagy olívaolajban tartósított gombákat, pástétomokat egyszerűen beszerezhetünk az internetről. Azt javasoljuk, mielőtt gourmet webshopokban kezdenénk vásárolni, nézzünk szét a hazai gombászok, termelők kínálatában, hiszen a szarvasgomba valószínűleg könnyebben elérhető lesz, és még olcsóbb is, mint rendelni egy olasz vagy francia márka borsos árú kínálatából.


Forrás: https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/ezert-ilyen-magas-a-szarvasgomba-ara-hogyan-tortenik-a-szarvasgomba-termesztes-szarvasgomba-kereses-hol-terem-a-szarvasgomba.30170.html

A szarvasgombát nemcsak az ínyencek fogyasztják, hanem számos vadállat, köztük legközelebbi rokonaink is.

FORRÁS: FLORIDA MUSEUM OF NATURAL HISTORY/ ALEXANDER GEORGIEV

Számtalan állat fogyaszt gombákat, a szarvasgombafélék spóráinak terjesztéséhez pedig egyenesen szükség van arra, hogy valami megegye az adott gombát. Nemrégiben bonobók segítségével bukkantak rá a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy olyan szarvasgombára, amely a tudomány számára ismeretlen volt. A gombát a helyi emberek jól ismerték és kisemlősök csapdázásához csalétekként használták, azonban a felfedezés a tudomány számára egyúttal figyelmeztetés is: rendkívül keveset tudunk még a gombákat fogyasztó állatokról és a szerepükről.

Egy pihenő bonobó a Kokolopori Bonobó Rezervátumban, egyike a megfigyelt vadon élő egyerdeknek.
FORRÁS: FLORIDA MUSEUM OF NATURAL HISTORY/ ALEXANDER GEORGIEV

 

A Floridai Természettudományi Múzeum mutatta be a felfedezést, amelyet részben a Floridai Egyetem és a múzeum gombagyűjteményének kurátora, a szarvasgombákra szakosodott egyetemi adjunktus Matthew Smith munkájának is köszönhető. A szarvasgombák ökológiai értelemben rendkívül fontos elemei egy térség életközösségének, s ez alól nem kivétel a most leírt és a bonobókról elnevezett faj, a Hysterangium bonobo sem: a gombafaj a fás növények gyökeréhez kapcsolódva elősegíti azok tápanyagfelvételét, és persze az állatok táplálkozásához is hozzájárul. (A Hysterangium nemzetség tagjait magyarul zápszömörcsögnek nevezik, megkülönböztetve az értékes szarvasgombáktól őket.) A leginkább csak aprócska krumplira hasonlító gomba külső felületét szálacskák borítják, amelyek akár az illata hirdetésében, akár a termőtest védelmében is szerepet játszhatnak. Bár nem volt ismeretlen, hogy a bonobók esznek szarvasgombát, ez az első, amelyet faji szinten is azonosítottak a szakemberek, a helyi lakosok „simbokilo” néven ismerték. A név egy kicsit hosszabb kifejezésből ered, a jelentése pedig „Ne hagyd, hogy a sógorod távozzon, mert az ezzel csapdába csalt állatok sok élelmet jelentenek”.

„A tradicionális ismereteink az itt élő állatok, mint a bonobók, az antilopok, vagy egyes rágcsálók étrendjéről olyan információkat tartalmaznak, amelyekre a tudománynak is szüksége van e fajok védelméhez” – magyarázta Albert Lotana Lokasola, a kutatás egyik szerzője, a Kisangani Egyetem végzős hallgatója.

Mikroszkópos felvétel a szarvasgomba belsejében található spórákról, amelyek csak úgy tudnak terjedni, ha a gombát megeszik.
FORRÁS: UNIVERSITY OF FLORIDA/ MATTHEW SMITH

 

A bonobók illat alapján, valószínűleg úgy bukkannak rá a gombákra, hogy a talajban turkálás során meg-megszaglásszák az ujjaikat, esetleg a levegőben terjengő illatok is árulkodhatnak. A gomba termőteste egészen kicsi, könnyen lenyelhető egyben, s a vastag sejtfallal határolt spóráik érintetlenül haladnak át a bonobó emésztőrendszerén. Bár magáról a gombafajról keveset tudni egyelőre, a szakemberek szerint sok olyan tulajdonsága van, amely a méregdrága, ínyencek számára árusított szarvasgombákkal rokonítja a fajt.

„Bár néhány szarvasgomba az ember számára különleges csemegének számít, minden fajuk ugyanúgy fejlődött az evolúció során: remek illatuk van, s ezért az állatok kiássák, megeszik őket, s így terjesztik a spóráikat” – magyarázta Matthew Smith.

A szarvasgomba belseje, amely teli van spórákkal.
FORRÁS: FLORIDA MUSEUM OF NATURAL HISTORY/ ALEXANDER GEORGIEV

 

Alexander Georgiev, a kutatás egyik vezetője, a walesi Bangor Egyetem főemlős-kutatója, miután meglátta, hogy a Kokolopori Bonobó Rezervátumban a bobobók eszik a szarvasgombákat, maga is összegyűjtött pár darabot, abban bízva, hogy valaki be tudja azonosítani a gombafajt, s nem tudott róla, hogy a tudomány számára ismeretlen gombáról van szó. „Nem tudom, hogy miért eszik ezeket a bonobók, talán csak ízlik nekik. Én magam is szeretem a gombát, és sose gondolkodtam azon, hogy milyen tápanyagokhoz jutok hozzá belőlük. Egyszerűen csak nagyon finomak” – mondta a kutató. Azt is elmesélte, hogy soha korábban nem látta, hogy egy bonobó szarvasgombát evett volna, azonban a helyi lakosok, akik a terepi munkában segítették, azonnal tudták, miről van szó.
„Fontos megjegyezni, hogy bár a Mycologia szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a majmok és a gomba közti kapcsolat és a gombafaj is újdonságként szerepel a nyugati tudományos közélet számára, a helyi lakosok generációk sokasága óta ismerték ezeket” – tette hozzá Todd Elliot, a kutatás vezetője. A külföldi kutatók rengeteget tanulhatnak abból, ha a helyi lakosságra odafigyelnek, kikérdezik őket, hiszen a helyiek valószínűleg jól ismerik azokat az élőlényeket, amelyeket egy távolról érkezett szakember vizsgálni szeretne.

 

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Sokan úgy vélik, a szarvasgomba keresés afféle úri mulatság, pedig közepesen megterhelő anyagi ráfordítást követően egész hamar visszahozza a befektetést.

Az előkelő és különleges ínyencséget nem csak kutyák, de malacok segítségével is kutatják az erdőkben, ám az ebek sokkal kedveltebb szarvasgomba-vadászok. Ennek oka, hogy a disznók maguk is szeretik ezt a gombafajtát, így igen nehéz a megtalált darabokat megszerezni tőlük, ráadásul a kiemelésnél nem is olyan óvatosak, mint az ebek.

Hogyan lehet pénzt keresni a triflázással?

Mint a legtöbb vállalkozás, először ez a tevékenység is befektetést igényel, méghozzá nem is csekély összeget. Hazánkban több egyesület is foglalkozik kutyák és gazdák gombászképzésével: ha ez a cél lebeg a szemed előtt, többek között a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületéhez és az Első Magyar Szarvasgombász Egyesülethez fordulhatsz.

Attól függően, hogy milyen mélységben szeretnéd kiművelni kutyádat és saját magadat, egy általános gombásztréning 45-65 ezer forintért vehető igénybe. Engedelmességi képzéssel kiegészítve ez az összeg akár 120 ezer forintra is rúghat.

Természetesen választhatod az egyszerűbb, de drágább megoldást, és vásárolhatsz képzett gombászebet, de az ő áruk általában 5-600 ezer forintról indul.

Ha már megvannak az alapok, azaz te és a kutya is jól informáltak vagytok a szarvasgomba-vadászat rejtelmeivel kapcsolatban, meg kell találnotok a tökéletes helyszínt is. A keresés megkezdésének előfeltétele az adott erdő vagy egyéb természeti terület tulajdonosának, esetleg az erdőgazdálkodónak az engedélye.

Emellett az értékes zsákmány után adózni is szükséges, ennek módja attól függ, hogy magánszemélyként, egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként űzöd ezt a tevékenységet.

Most jöjjön a vidám rész: 10 dkg gomba, melyet egy ügyes kutya akár 1-2 óra alatt is összeszed, nagyjából 10 ezer forintot ér. Teljes állásban tehát csak akkor érdemes ezzel foglalkoznod, ha kiképzést vagy termesztést is vállalsz. Mellékkereseti forrásként – és nem utolsó sorban üdítő, egészséges szabadidős tevékenységként – azonban kiváló lehetőség.

Lagotto RomagnoloLagotto Romagnolo

Milyen az ideális triflakutya és mit kell tudnia pontosan?

Szinte minden, kiképzéssel is foglalkozó szarvasgombász azt feleli erre a kérdésre, hogy a kutya képességei döntik el, mennyire lesz sikeres triflász. Természetesen létezik kifejezetten erre a célra tenyésztett fajta, de gyakorlatilag mindenféle eb képes lehet elsajátítani a gombászás művészetét.

A tanfolyamon először az alapszintű engedelmességi feladatokra idomítják az ebeket, majd következik a szarvasgombával kapcsolatos modul. Néhány hét alatt kedvenced megtanulja, hogyan keressen meg eldobott szarvasgombát, majd azt is, hogyan emelje ki azt a földből sérülésmentesen.

A  legtehetségesebb triflásznak tartott kutya a Lagotto Romagnolo. Ez a bodros szőrű, olasz vízi vadászkutya kiváló szimatának és örökös keresőkedvének köszönheti karrierváltását. Természetesen nem csak közülük kerülhetnek ki ügyes felderítők. A szakértők a labrador és a golden retrievert, a springer spánielt, a beagle-t, az uszkárt, a német juhászt és általában a keresőkutyákat ajánlják erre a nemes célra.

forrás: azenkutyam.hu


 

Rendkívül ritka rovart találtak Magyarországon, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzettel határos Kozárdon július 28-án –  írja a napi.hu. A rovar egy szarvas álganéjtúró, eszmei értéke 50 ezer forint.

A bogár – amelyre Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park tájegységvezetője bukkant rá –  nem összekeverendő a ganajtúróbogárral, mivel a szarvas álganéjtúró a ganajtúrokkal ellentétben nem állati ürülékből készít galacsint vagy golyót, hogy aztán abba petézzen,hanem képes az akár a 40 centiméter mélyen a földben lévő többnyire szarvasgomba illatát megérezni és leásni, hogy elhelyezze petéit. A nőstény egy gombára csak egyetlen petét helyez, majd magára hagyja. A petékből kifejlett lárvák a gombákból táplálkoznak, majd a tél során kifejlődik és tavasszal már a kifejlett állat (imágó) bújik elő a föld alól.

Rejtőzködő életmódja miatt szarvas álganéjtúrót látni igazi kuriózum. Esténként 15-20 percig rajzanak alacsonyan a fű fölött, ami valljuk be, eléggé megnehezíti felfedezést. A bogár 1982 óta védett, potenciális élőhelyből kevés van számára, mivel a gyepesebb, szárazabb, ritkásabb erdőterületeket kedveli, amelyek rendszerint áldozatául esnek a fakivágásoknak.

A földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VM rendelet alapján szarvasgombát gyűjteni csak érvényes gyűjtési napló birtokában lehet.

Tekintettel a jelenleg hazánkban fennálló veszélyhelyzetre, a Magyar Közlönyben megjelent 41/2020. (III.11.) számú kormányrendelet 4.§ a) pontja értelmében: „a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek”.

Kérjük a gyűjtőket, hogy amennyiben érvényesíttetni kívánják a 2020 előtt kiállított gyűjtési naplókat, azokat – az idei évtől, jogszabályi változás miatt – a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) nyújtsák be.

Természetesen a fentiek értelmében a be nem nyújtott dokumentumok érvényességi ideje a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjához lesz köthető.

A gyűjtési naplók kizárólag postai úton nyújthatók be, melynek részleteiről az NFK honlapján tájékozódhatnak.

Az érvényesített dokumentumok postázása április 30-át követően várható.

Az érvényes gyűjtési naplók sorszámát az NFK a honlapján havi gyakorisággal teszi közzé.

Termeszthető a szarvasgomba? Hogyan? Mennyi bevételt lehet ebből realizálni? Jelenleg pályázat is fut rá! Érdemes belefogni? Ezekről beszélgettünk a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnökével, Ulrich Józseffel, az első erre a célra telepített erdőben.

Képtalálat a következőre: „truffle forest”Mit kell tudni az erdészeti szarvasgomba-termesztésről? Milyen előnyökkel jár ez a módszer?

A modern kori szarvasgomba-termesztés közel 20 éve indult el Magyarországon. Az egyik első technológia az úgynevezett erdészeti módszer volt, mely keretében erdőt telepítenek és azt erdészeti módszerekkel kezelik. A sajátossága abban rejlik, hogy az erdészeti szaporítóanyagot (makkot) szarvasgomba oltóanyaggal kezelik és úgy vetik el. Ennek eredményeképpen a szarvasgomba helyben, a csírázó makkból kibújó gyökérre telepszik rá, azt mikorrhizálja. Az évek során a növekvő csemete gyökérzetét és az erdő talaját teljesen átszövi, a 7-8. évben pedig megjelennek az első termőtestek. A szarvasgombát megfelelően képzett kutyával keresik, „aki” csak az érett példányokat jelzi. Egy speciális gombakapával emelik ki a talajból a szarvasgombát úgy, hogy minél kevésbé sértsék meg a talajt behálózó gombaszövedéket. Az erdészeti szarvasgomba-termesztés technológiájával az úgynevezett erdei melléktermékből az erdő fő bevételi forrása lesz, hiszen akár évi 1-2 millió forintot is termelhet az erdő évtizedeken keresztül.

A szarvasgomba célú erdőtelepítés most különösen megéri, mivel a vidékfejlesztés program Erdősítés pályázati rendszerén keresztül több mint 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet hektáronként az, aki az erdejét szarvasgombával kezelt oltóanyaggal létesíti.

Tekintsük át a támogatás részleteit!

Az alap erdősítés kivitelére mintegy 900.000 forintot, az ápolásra és a kieső jövedelem pótlására 4 millió forintot kaphatunk, emellett támogatják a kerítésépítést hektáronként 240.000 forinttal, a szarvasgombával oltott csemeték ültetését több mint 1 millió forinttal és a ritka őshonos elegyfajok telepítését mintegy 900.000 forinttal. Ez összesen akár a hétmillió forintos támogatást is elérheti. A szarvasgomba célú erdő telepítésének támogatása egységköltség alapú, vagyis az erdőtelepítés megvalósítása után igényelhető a teljes telepítési támogatás. Nem szükséges támogatási intenzitás számolgatása, számlák gyűjtögetése. Az erdősítés megvalósítása után azonnal benyújtható a kifizetésigénylés.


via: https://agroforum.hu/


 

Amellett, hogy letöltendő börtönbüntetést kapott, kártérítést és bírságot is kell fizetnie annak az illetőnek, aki engedély nélkül végzett gombászása közben elpusztította egy védett növény, az orchidea fajhoz tartozó fehér madársisak egyedeit – tájékoztatta hírportálunkat dr. Varga Árpád megyei főügyész.

Magyarországon 2013-tól a szarvasgombagyűjtők és kutyáik csak vizsgával, az illetékes erdőgazdálkodó írásbeli engedélyével gyűjthetnek – így szól a törvény, amely ennek az ügynek alapjául szolgál.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség kezdeményezésére a Szolnoki Törvényszék polgári perben napokban hozott jogerős ítéletével kötelezte a gombászt, hogy a Magyar Állam javára 110 ezer forint kártérítést fizessen, emellett eltiltotta a védett növények egyedeinek veszélyeztetésétől, illetőleg károsításától. A megyei kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a jogszabálysértőt természetkárosítás miatt további 82 és félezer forint természetvédelmi bírsággal is sújtotta.

A polgári per előzményeként az alperest, a gombászt, a Szolnoki Járásbíróság környezetkárosítás bűntette, természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény miatt 1 év 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az illető ugyanis 2016. május 15-én, Szolnok külterületén, egy máig ismeretlen társával, engedély nélkül szarvasgombát gyűjtött.

Az illegális tevékenység alkalmával mintegy 400 négyzetméternyi területen az avart elsöpörték, a talajt kapával mélyen felvágták, miközben az orchidea fajhoz tartozó védett növényt, 11 tő fehér madársisakot letapostak. A védett növényfaj egyedeinek pénzben kifejezett értéke tövenként 10 ezer forint. A növény – a védettsége okán – az állam tulajdonát képezi.

Az elkövető és társa 4,5 kilogramm szarvasgombát gyűjtött össze, de elvinni nem tudták, mert a gyűjtésre engedéllyel rendelkező személy megzavarta őket, és a gombákat a helyszínen hagyták. A gombák értéke 135 ezer forint volt, mely a lopás tárgya volt.

Önmagában a szarvasgomba nem védett minősítésű, de az erdőgazdálkodó engedélye nélküli szedésével lopást valósít meg az elkövető.

A Szolnoki Járásbíróság 2018. február 20-án meghozott jogerős ítéletében környezetkárosítás és természetkárosítás bűntette, valamint lopás vétségének kísérlete miatt, mint visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlott jelenleg is szabadságvesztés büntetését tölti – tudtuk meg a Szolnoki Törvényszék sajtóosztályától.

A tölgyfa gyökerén élő szarvasgomba és a védett fehér madársisak szimbiózisban élnek, csak együtt képesek létezni. Külön-külön nem képesek önálló életre. Az avar széthúzásával megváltozhat az eddigi kedvező mikroklíma, a fák gyökereinek kiszáradása következhet be. A környezet, melyben a szarvasgombák és a virágzó növények együtt éltek, az „orvgombász” tevékenysége következtében veszélybe került.

Forrás: https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/bortonbe-kerult-a-szarvasgombasz-2042478/

A szarvasgomba gyűjtésével szemben, a gasztronómiai felhasználása jobbára az év második felében jellemző, ekkor foglalkozik vele többet a kulináris élvezeteket firtató szaksajtó is.

A Jászságban a közelmúltban talált világrekord közeli szarvasgomba példánynak (1,28 kg) köszönhetően pedig, ismét az érdeklődés középpontjába került ez a magas értéken jegyzett misztikus gomba, amelynek egy-egy faja szerencsére Magyarországon is megterem. Találgatásokat, becsléseket elkerülendő azt lehet mondani, hogy ismeretlen mennyiségben terem, gyakran csak sejthető termőhelyeken és az időjárástól, talajviszonyoktól függően. Statisztikai adatok, ill. becslések évente 2-10 tonna kereskedelmi mennyiségről szólnak, amelynek egy része már nem a természetben fellelhető, hanem tudatosan termesztett szarvasgomba. A termés fő piaca pedig nem idehaza van, sokkal inkább olasz és német vevők jelentkeznek, hogy megvásárolják.

Amit az élettanáról tudni kell

A szarvasgomba, sok más föld alatt élő rokonához hasonlóan, életközösséget alkot egy fával vagy cserjével, úgy, hogy annak gyökeréből táplálkozik. A fa könnyebben jut ásványi anyagokhoz a gomba segítségével, a gomba viszont más tápanyagokat – pl. cukrot – kap a fától. Általában 10-30 centiméterre a föld alatt él, ezért nem könnyű feladat megtalálni. Hazánkban a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) a legelterjedtebb, ami – mondjanak bármit a franciák – igen ízletes, határozott karakterű gomba. Jelentősebb mennyiségben terem még emellett a téli szarvasgomba is (Tuber brumale). Hogy nagyobb legyen a zűrzavar a laikusok számára, a Tuber melanosporum neve sok nyelven „téli szarvasgomba”, ezért, ha tartósított készítményt vásárolunk, érdemes a latin nevet megkeresni a címkén, mert a Tuber brumale harmadannyiba sem kerül, mint a Tuber melanosporum.

A szarvasgomba, mivel a föld alatt él és fekete, ezért régen az ördöghöz tartozónak hitték, és csalással, hamissággal hozták kapcsolatba. Mondják, hogy a szarvasbikák bőgés előtt ettől kapnak erőre, és az emberek közt is becses szerelmi ajándéknak számít. Ízletes és ritka, éppen ezért drága, és előkelő. Gasztronómiai vonatkozását tekintve, jól mutat a menükártyán, az étlapon, de főleg egy szelet libamájon.

Szarvasgomba-történelem

A suméroknak Mezopotámiában, helyben megtermett, az ókori Rómába viszont Föníciából kellett szállítani a sivatagban termő terfeziát. A Római birodalom bukása után az úri konyhák látszólag elfelejtették a szarvasgombát. A 14. században tűnt fel újra, mikor a Szentszék francia befolyás alá került, és az Avignonba költöző pápák hozták újra divatba a szarvasgomba fogyasztását. Még népszerűbb lett akkor, amikor a gasztronómia klasszikusai a 18. század vége felé rájöttek, milyen ételek és ételkészítési módok illenek legjobban ehhez a különleges aromához.

A Kárpát-medencében is jól ismerték a szarvasgombát mindaddig, amíg szokás volt a disznókat kihajtani az erdőbe makkoltatni. A disznó „bolondja” a szarvasgombának, nem kell biztatni, hogy kitúrja magának, így aztán a kondásnak is jutott belőle. A 19. században Dobos C. József már tartósította, 1904-ben pedig Hollós László akadémiai székfoglalóját a hazai szarvasgombáról tartotta. A történelem során hírességek is kapcsolatba kerültek a szarvasgombával, többek között Napóleon is nagy kedvelője és fogyasztója volt, főleg, amikor örököst szeretett volna birodalmának. Kedvelte a gombát Casanova és Madame Pompadour is, amelynek irodalmi feldolgozása sem váratott sokat magára. Alexandre Dumas szerint a szarvasgomba a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat „szeretni valóbbá” teszi. Egy olasz közmondás szerint pedig, aki erényesen akar élni, tartózkodjék a szarvasgombától…

Szarvasgomba fajok a világban

A „szarvasgomba” megnevezés, sokféle gomba gyűjtőneve, melyek közül a legnagyobb kultusz a Tuber (jelentése: gumó) nemzetséghez tartozókat övezi. Ezek közül is a leghíresebb a Tuber melanosporum, melynek számos neve él a köztudatban, hívják pl. fekete, francia vagy périgordi szarvasgombának is. Franciaországban bármely kiadványból azt tudhatjuk meg, hogy ez a világ legjobb szarvasgombája, a többi faj – kis túlzással – csak tévedésből került napvilágra. Dél-Európában sok helyen terem, de Magyarországon sajnos nem. Viszont nálunk is terem a ritka és értékes piros húsú, vagy isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum), amit csak mi hívunk pirosnak, máshol fehér a neve (truffle blanc, white truffle).

Híresebb termőhelye az olaszországi Piedmont, ezért piedmonti gombának is nevezik. Ez a legdrágább szarvasgomba faj, és sokan ízletesebbnek tartják, mint a franciák kedvencét, a fekete szarvasgombát (Tuber melanosporum). Nem tartozik a Tuber nemzetségbe a fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis), sem a Magyarországon gyakori homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides), amelynek az a különlegessége, hogy édes. Az elnevezések és szarvasgombafajok/fajták területén tehát némi káosz és gyakran pontatlanság fedezhető fel, amelyet a piac erőteljes befolyása alatt álló versenyhelyzet is generál.

Szarvasgomba keresése

Segítség és tájékozottság nélkül szarvasgombát szedni teljességgel lehetetlen. Árulkodó jelek persze vannak, hiszen egyes esetekben a szarvasgomba-telep felett nagy területen kiéghet a fű. Nyomra vezethet, hogy a gomba, növekedése során megrepeszti a talajt, és ezek a repedések láthatóvá válnak, ha az avart elkotorják. Máskor apró legyek vagy vadtúrások jelzik a gomba jelenlétét. Van, aki csak találomra körbeássa a fákat, de aki így keres, az kevés gombát talál, ugyanakkor sok kárt tesz az erdőben. Régi gyakorlat, és tény is egyben, hogy jobb eredményt lehet elérni segítőtársakkal.

A hagyományos, önkéntes nyomravezető a sertés, amelyet nem kell tanítani, idomítani, mert imádja a szarvasgombát. Ez egyben a legnagyobb hátránya is, mert a megtalált gombát maga szeretné elfogyasztani, ami gyakran fizikai összetűzést okoz a gazdájával. Általában a sertés húzza a rövidebbet, de a még sertéssel dolgozó gombászoknak előfordul, hogy hiányzik egy-két ujja…

A kutyát viszont nem érdekli a szarvasgomba, meg kell rá tanítani. Ennek egyik módszere, hogy előbb a kedvenc csemegéjét ássák el és kerestetik meg vele, aztán a csemege mellé szarvasgomba is kerül. Végül a földbe már csak a gombát teszik, a csemegét a gazdája kezéből kapja a jószág, minden megtalált gomba után. Keresésre használnak pl. vizslát: jól keres, de szíve szerint inkább vadászna. A labradorban kevesebb a vadászösztön, az ő figyelmét legfeljebb az egérlyukak terelik el. És végül kutatások is folynak nagy erőkkel, hogyan lehet kevésbé munkaigényes módon, nagyobb biztonsággal és  károkozás nélkül fellelni a szarvasgombát. Az eddigi szerény eredmények nem sok újjal biztatnak, de mégis figyelemre méltó a jövő szempontjából az elektronikus szagelemző és szarvasgomba-jelző készülék előállítása.

Egyelőre maradnak tehát a hagyományos praktikák, jelesül, ha a gomba helyét meghatároztuk, ne kapkodjunk rögtön ásó után! A negyven centis, kétágú villára hasonlító szerszámot szúrjuk be a gomba alá, és a szerszám nyelét lenyomva a gomba felemelkedik. Ez az eljárás kíméli leginkább a gomba élőhelyét.

Termesztés, erdészeti alapokon

A szarvasgombák szimbionta gombák, főként lombos fák gyökerével kapcsoltan élnek, elősegítve a gazdanövény tápanyagfelvételét. Ugyan, a hazai szarvasgombatermés szinte 100%-ban természetes élőhelyekről – erdőkből – származik, már léteznek szarvasgomba-ültetvények Magyarországon, melyek közül már van, amelyik termőre fordult. Az erdészeti szarvasgomba-termesztés akár többszörös hasznot is jelenthet a tulajdonosnak, mint az egyéb mezőgazdasági kultúrák-, vagy éppen a fakitermelés szempontjából ültetett erdők.

Az utóbbi évek fordulópontot hoztak a szarvasgombára épített induló vállalkozások tekintetében, hiszen pályázati pénzből, ingyen telepíthetnek bekerített tölgyerdőket a gombatermesztésre kijelölt területre. A támogatás nemcsak a telepítést kíséri végig, ugyanúgy az erdőápolási feladatokra is kiterjed, s egy idő után ez a feladat is megszűnik, amint záródik az erdő lombkoronája. A makk gombaspórával való kezelésének (továbbiakban kezelt makk) költségét kell saját forrásból finanszírozni, melynek költsége hektáronként 500.000 Ft. Az első szarvasgomba-termésre a telepítéstől számítva nyolc év után lehet számítani, s onnantól éves szinten egyre nagyobb terméshozam várható.

Konkrétabban, a termőre fordulás utáni első évben 2-3 kg/ha termés várható. A második évben 5-8 kg-ot, a harmadik évben 12-15 kg-ot, a negyedik évben 25-30 kg-ot, az ötödik évben már akár 30-40 kg-ot is elérheti a begyűjthető termés. A szarvasgomba mindig a szezon elején olcsóbb, akkor 10-15.000 Ft/kg között mozog az ára, de őszre akár 300 euró/kg-ig is felmehet szerencsés esetben.

A vidékfejlesztési program erdősítési fejezetében végre polgárjogot nyert az erdészeti szarvasgomba termesztés, ami pályázattal volt elérhető, 2018. július 30-ig. A nyerteseknek 2103 euró/ha támogatást adtak a tölgy telepítésére, 2651 euró/ha összeget az ápolásra, 4 euró/folyóméter kerítésépítésre, és 3225 euró/ha összeget mikorrhizált csemeték beszerzésére.

Mezőgazdasági területek erdősítése esetén a jövedelempótló támogatás 79 euró/hektár/év. Terület alapú támogatás 12 évre 225 euró/év.

Az erdősítést szarvasgomba spórával kezelt makkal történő makkvetéssel (200 kg/ha) kell elvégezni, majd a megnevelt mikorrhizált csemetét sorokba kell ültetni (532 db/ha). A gomba számára, főként meszes, magas humusztartalmú, jó vízgazdálkodású talaj kedvez. Ezután a szarvasgomba fonalai lassú növekedésnek indulnak, a mikorrhizált (szarvasgombás) szaporítóanyaggal való erdősítést követő nyolcadik évtől számítva megjelennek a termőtestek, a szarvasgombák. Ápolni már nem kell, csak a gomba begyűjtése a költség. A szarvasgomba telepítési, ill. termesztési ajánlat mindenképpen csábító, hiszen a mezőgazdasági kultúrák/haszonnövények jövedelemviszonyaival összevetve mindenképpen jelentős előnnyel bír, és öntözéssel a hozam, ill. a termésbiztonság nagymértékben tovább fokozható.

Termőre fordulás esetén nem lehetetlen elérni szarvasgombából az egy-négy millió Ft/ha bevételt, jelentős költségek nélkül! A termesztett és értékesített szarvasgomba a világon elsőként bio minősítést is kaphat, ami jelentősen növeli tovább az értékét a nemzetközi piacokon. Persze a természetben fellelt egyedi példányok továbbra is egyedi áron kelnek el, ezért fordulhat elő akár több ezer eurós ajánlat is, ahogyan a legutóbbi rekord 1,28 kilogrammos méretű jásziványi erdőben talált nyári szarvasgomba esetében is történt. A Baranyában 2018-ban talált 1,04 kg-os isztriai szarvasgomba is rekord a faj tekintetében. Egy átlagos szarvasgomba tömege egyébként 40-50 gramm, a nagyobbak 500-700 grammosak. A nyári szarvasgomba Guinness-világrekordját egyébként, egy Olaszországban talált gomba tartja 1,31 kilogrammal.

Szigorú gyűjtési szabályok

Ha sokan odacsődülnek, és szakértelem nélkül elkezdenek kapálni, felássák az erdőt, ezzel nagy károkat okozhatnak – mondják a fő termőhelyeken, Tolnában és a Jászságban szorgoskodó profi keresők és az erdészek egybehangzóan. Hangsúlyozni kell azonban, hogy csak engedéllyel lehet gyűjteni, éppen ezért az erdőhatóság valóban szigorúan felügyeli a szarvasgombagyűjtést. Az erdészeti központoknál kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők, hol van szabad terület a gyűjtéshez. A jelentkezőknek egy regisztrációs lapot kell kitölteni, amellyel a jogosultságát ellenőrzik. A gombászoknak és a kutyáknak is sikeres vizsgát kell tenniük.

Csak arcképes igazolvánnyal és érvényes szerződéssel lehet kutatni a szarvasgomba után. A maximum hat hónapra kiállított, és átlátható területre vonatkozó engedély kiállításáért a gyűjtőknek 50-80.000 forint regisztrációs díjat kell fizetni. A gyűjtés helyszíneit és időpontjait is egyeztetni kell az erdészekkel. A talált szarvasgomba fészkét temetetlenül sohasem hagyhatják, továbbá a gombászat eredményéről rövid szakmai beszámolót kell készíteni az erdészetek szakmai osztályának.

Az ország több térségében is, de az utóbbi években Somogyban jelentkezett nagyobb érdeklődés a szarvasgomba szedése iránt, ahol a gyűjtők elmondása szerint több erdőtömbben is sikerrel jártak. Minden más állítással szemben egyébként, nem lehet azt kijelenteni, hogy az erdészek nem szeretik a szarvasgomba gyűjtőket, inkább kellő szakmaisággal, gondossággal és óvatossággal igyekeznek eljárni velük szemben. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nagy buzgóság következtében előforduló károkozás nem megengedhető az erdőben, de aki betartja a szabályokat, jó partnere lehet az erdészeteknek.

Amitől különleges a szarvasgomba

A frissen szedett gomba legtöbb embernek azonnal ízlik, másoknak inkább furcsa az első találkozás. Az utóbbiak közül sokan valami lehengerlő zamatra, azonnali mennyei érzésre számítanak, helyette pedig egy furcsa, bonyolult ízzel és illattal találkoznak, amely egyszer megjelenik, máskor eltűnik. Ennek fő oka, hogy még az azonos fajú, egy helyről szedett gombáknak is egészen eltérő lehet az íze. A tartósított termékek íze, illata a válogatás és a technológia következtében egyenletesebb, úgyhogy ezeknél ilyen meglepetésekre ritkábban lehet számítani. Ha az első szarvasgomba fogyasztási kísérlet nem hozza meg a „kívánt eredményt”, ne csüggedjünk! Aki egyszer megkóstolta, annak az ízemlékezete már feljegyezte az élményt.

Előfordulhat, hogy pár hónap múlva úgy fogja érezni, hogy valami hiányzik az életéből, és egyszer csak rájön, hogy a szarvasgomba az. Ez persze, akár belemagyarázásnak is tűnhet, de olyanok állítják, akik már rabjává váltak a fogyasztásának. Vannak egyszerű, de praktikus tanácsok „kezdőknek”, hogyan érdemes közelíteni e nemes étekhez. Érdemes tehát folytatni a kísérletezést, amihez itt található két jó tanács.

Az egyik ilyen, hogy a szarvasgombát mérsékelt ízvilágú ételekhez fogyasszuk, amelyek nem nyomják el a zamatát, mint például az olasz tészták, a rizottó, vagy a tojásételek, de kiváló vajas kenyérrel is. Másik fontos szabály, hogy a szarvasgombát lehetőleg ne főzzük, ha mégis, akkor ne sokáig és ne magas hőmérsékleten. Klasszikus fogyasztási gyakorlat volt, hogy amikor feltálalták a szarvasgombát, a vendéglőkben az asztalhoz lépett a főúr a szarvasgomba-gyaluval és minden a tányérra szelt egy keveset.

„Carpe diem” csemege

A szarvasgomba misztikumot tévhitek is övezik, amelyet érdemes felülvizsgálni. Tény, hogy nem tartozik az olcsó alapanyagok közé, de nem is kell belőle nagy mennyiségben felhasználni, hiszen egy négyfős családnak 5 dkg is elég belőle alkalmanként. A felhasználásáról viszont feltétlenül el kell mondani, hogy nem szabad főzni, klasszikus kalapos gomba receptek szerint sem kirántani vagy pörköltet főzni belőle, hiszen a szarvasgomba szigorú értelemben véve „fűszer”, ami nem bírja a magas hőmérsékletet.

A szarvasgomba igazi „carpe diem” étel azért, mert tartósítani nem érdemes. Sőt, fagyasztani, szárítani, befőzni sem szabad, mert akkor elveszti értékes aromáját. Nem célszerű tárolni hetekig a hűtőszekrény mélyén, mert illata tompul, átalakul, másrészt a mellette tárolt ételek könnyen átveszik az illatát. Ha mégis, akkor érdemes kihasználni illatanyagának kipárolgását úgy, hogy egy jól záródó edénybe nyers tojásokat helyezünk, mellé rakjuk a szarvasgombát és néhány napig így tároljuk. A tojás átveszi a gomba illatát, fenséges szarvasgombás lágytojás készíthető így belőle!

via: https://agroforum.hu/lapszam-cikk/a-magyar-szarvasgomba/

Szarvasgomba termesztése
14
Nov

 

A szarvasgombák magyarországi termesztésének termőhelyi feltételei

 

A tapasztalatok szerint a Tuberek -14°C-t is kibírnak, ha az nem tartós. A hótakaró pedig enyhíti a talaj átfagyását, éppen csak a gomba keresését nehezíti meg. Tudni kell ugyanis, hogy a Tuber melanosporum érési ideje november végétől március elejéig, míg a Tuber uncinatumé szeptember közepétől november végéig tart. a Tuber melanosporum keresését tehát nálunk megnehezítheti az esetleges hótakaró.

Szarvasgombász kutya
14
Nov

 

Egyre többen keresik a szarvasgombát, amelynek egyes ritka fajának kilójáért több százezer forintot is adnak.

 

Az egyik legjobb szarvasgombatermő vidék Magyarországon az Ormánságban van, Sellye közelében, a horvát határtól nem messze.

Szarvasgomba gyűjtése
14
Nov

 

Kik gyűjthetnek szarvasgombát?

Elvégezte a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó oktatásra jelentkező szervezetek akkreditációját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), november 30-ától négy szervezet tarthat majd képzést.

 

Szarvasgomba és Bor
14
Nov

 

Dr. Dula Bence (borász, kertészmérnök, talajtani szakmérnök) érdekes és dinamikus előadását halgathattuk végig.

 

Az I. Közép-Európai Szarvasgombász Konferencia második napján, 2005 szeptemberében, a szarvasgomba típusokhoz illeszthető borokról.

 

Egy kis ízelítő az egykori egri hegybíró előadásából:

 

Szarvasgomba ára
12
Nov

 

 

Nem lehet egyértelmű választ adni a kérdésre. A szarvasgomba ára az alábbiaktól függ:

 

a szarvasgomba érettsége, az időpont, amikor a szarvasgombát begyűjtötték, milyen fajta szarvasgombáról van szó,
mekkora szarvasgomba mennyiségről, milyen szarvasgomba minőségről* (első- másod, vagy harmadosztályú – mennyire ép/tökéletes), de meghatározza az adott idény termékenysége (aszályos év volt-e), hogy mekkora a kínálat a piacon. Nem minősül konkrét ajánlatnak (ehhez írjon emailt), de nagyjából az alábbi árakon számítják a szarvasgombát, kg-onként: