Szarvasgomba hírek

A szarvasgombát nemcsak az ínyencek fogyasztják, hanem számos vadállat, köztük legközelebbi rokonaink is.

FORRÁS: FLORIDA MUSEUM OF NATURAL HISTORY/ ALEXANDER GEORGIEV

Számtalan állat fogyaszt gombákat, a szarvasgombafélék spóráinak terjesztéséhez pedig egyenesen szükség van arra, hogy valami megegye az adott gombát. Nemrégiben bonobók segítségével bukkantak rá a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy olyan szarvasgombára, amely a tudomány számára ismeretlen volt. A gombát a helyi emberek jól ismerték és kisemlősök csapdázásához csalétekként használták, azonban a felfedezés a tudomány számára egyúttal figyelmeztetés is: rendkívül keveset tudunk még a gombákat fogyasztó állatokról és a szerepükről.

Egy pihenő bonobó a Kokolopori Bonobó Rezervátumban, egyike a megfigyelt vadon élő egyerdeknek.
FORRÁS: FLORIDA MUSEUM OF NATURAL HISTORY/ ALEXANDER GEORGIEV

 

A Floridai Természettudományi Múzeum mutatta be a felfedezést, amelyet részben a Floridai Egyetem és a múzeum gombagyűjteményének kurátora, a szarvasgombákra szakosodott egyetemi adjunktus Matthew Smith munkájának is köszönhető. A szarvasgombák ökológiai értelemben rendkívül fontos elemei egy térség életközösségének, s ez alól nem kivétel a most leírt és a bonobókról elnevezett faj, a Hysterangium bonobo sem: a gombafaj a fás növények gyökeréhez kapcsolódva elősegíti azok tápanyagfelvételét, és persze az állatok táplálkozásához is hozzájárul. (A Hysterangium nemzetség tagjait magyarul zápszömörcsögnek nevezik, megkülönböztetve az értékes szarvasgombáktól őket.) A leginkább csak aprócska krumplira hasonlító gomba külső felületét szálacskák borítják, amelyek akár az illata hirdetésében, akár a termőtest védelmében is szerepet játszhatnak. Bár nem volt ismeretlen, hogy a bonobók esznek szarvasgombát, ez az első, amelyet faji szinten is azonosítottak a szakemberek, a helyi lakosok „simbokilo” néven ismerték. A név egy kicsit hosszabb kifejezésből ered, a jelentése pedig „Ne hagyd, hogy a sógorod távozzon, mert az ezzel csapdába csalt állatok sok élelmet jelentenek”.

„A tradicionális ismereteink az itt élő állatok, mint a bonobók, az antilopok, vagy egyes rágcsálók étrendjéről olyan információkat tartalmaznak, amelyekre a tudománynak is szüksége van e fajok védelméhez” – magyarázta Albert Lotana Lokasola, a kutatás egyik szerzője, a Kisangani Egyetem végzős hallgatója.

Mikroszkópos felvétel a szarvasgomba belsejében található spórákról, amelyek csak úgy tudnak terjedni, ha a gombát megeszik.
FORRÁS: UNIVERSITY OF FLORIDA/ MATTHEW SMITH

 

A bonobók illat alapján, valószínűleg úgy bukkannak rá a gombákra, hogy a talajban turkálás során meg-megszaglásszák az ujjaikat, esetleg a levegőben terjengő illatok is árulkodhatnak. A gomba termőteste egészen kicsi, könnyen lenyelhető egyben, s a vastag sejtfallal határolt spóráik érintetlenül haladnak át a bonobó emésztőrendszerén. Bár magáról a gombafajról keveset tudni egyelőre, a szakemberek szerint sok olyan tulajdonsága van, amely a méregdrága, ínyencek számára árusított szarvasgombákkal rokonítja a fajt.

„Bár néhány szarvasgomba az ember számára különleges csemegének számít, minden fajuk ugyanúgy fejlődött az evolúció során: remek illatuk van, s ezért az állatok kiássák, megeszik őket, s így terjesztik a spóráikat” – magyarázta Matthew Smith.

A szarvasgomba belseje, amely teli van spórákkal.
FORRÁS: FLORIDA MUSEUM OF NATURAL HISTORY/ ALEXANDER GEORGIEV

 

Alexander Georgiev, a kutatás egyik vezetője, a walesi Bangor Egyetem főemlős-kutatója, miután meglátta, hogy a Kokolopori Bonobó Rezervátumban a bobobók eszik a szarvasgombákat, maga is összegyűjtött pár darabot, abban bízva, hogy valaki be tudja azonosítani a gombafajt, s nem tudott róla, hogy a tudomány számára ismeretlen gombáról van szó. „Nem tudom, hogy miért eszik ezeket a bonobók, talán csak ízlik nekik. Én magam is szeretem a gombát, és sose gondolkodtam azon, hogy milyen tápanyagokhoz jutok hozzá belőlük. Egyszerűen csak nagyon finomak” – mondta a kutató. Azt is elmesélte, hogy soha korábban nem látta, hogy egy bonobó szarvasgombát evett volna, azonban a helyi lakosok, akik a terepi munkában segítették, azonnal tudták, miről van szó.
„Fontos megjegyezni, hogy bár a Mycologia szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a majmok és a gomba közti kapcsolat és a gombafaj is újdonságként szerepel a nyugati tudományos közélet számára, a helyi lakosok generációk sokasága óta ismerték ezeket” – tette hozzá Todd Elliot, a kutatás vezetője. A külföldi kutatók rengeteget tanulhatnak abból, ha a helyi lakosságra odafigyelnek, kikérdezik őket, hiszen a helyiek valószínűleg jól ismerik azokat az élőlényeket, amelyeket egy távolról érkezett szakember vizsgálni szeretne.

 

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Sokan úgy vélik, a szarvasgomba keresés afféle úri mulatság, pedig közepesen megterhelő anyagi ráfordítást követően egész hamar visszahozza a befektetést.

Az előkelő és különleges ínyencséget nem csak kutyák, de malacok segítségével is kutatják az erdőkben, ám az ebek sokkal kedveltebb szarvasgomba-vadászok. Ennek oka, hogy a disznók maguk is szeretik ezt a gombafajtát, így igen nehéz a megtalált darabokat megszerezni tőlük, ráadásul a kiemelésnél nem is olyan óvatosak, mint az ebek.

Hogyan lehet pénzt keresni a triflázással?

Mint a legtöbb vállalkozás, először ez a tevékenység is befektetést igényel, méghozzá nem is csekély összeget. Hazánkban több egyesület is foglalkozik kutyák és gazdák gombászképzésével: ha ez a cél lebeg a szemed előtt, többek között a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületéhez és az Első Magyar Szarvasgombász Egyesülethez fordulhatsz.

Attól függően, hogy milyen mélységben szeretnéd kiművelni kutyádat és saját magadat, egy általános gombásztréning 45-65 ezer forintért vehető igénybe. Engedelmességi képzéssel kiegészítve ez az összeg akár 120 ezer forintra is rúghat.

Természetesen választhatod az egyszerűbb, de drágább megoldást, és vásárolhatsz képzett gombászebet, de az ő áruk általában 5-600 ezer forintról indul.

Ha már megvannak az alapok, azaz te és a kutya is jól informáltak vagytok a szarvasgomba-vadászat rejtelmeivel kapcsolatban, meg kell találnotok a tökéletes helyszínt is. A keresés megkezdésének előfeltétele az adott erdő vagy egyéb természeti terület tulajdonosának, esetleg az erdőgazdálkodónak az engedélye.

Emellett az értékes zsákmány után adózni is szükséges, ennek módja attól függ, hogy magánszemélyként, egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként űzöd ezt a tevékenységet.

Most jöjjön a vidám rész: 10 dkg gomba, melyet egy ügyes kutya akár 1-2 óra alatt is összeszed, nagyjából 10 ezer forintot ér. Teljes állásban tehát csak akkor érdemes ezzel foglalkoznod, ha kiképzést vagy termesztést is vállalsz. Mellékkereseti forrásként – és nem utolsó sorban üdítő, egészséges szabadidős tevékenységként – azonban kiváló lehetőség.

Lagotto RomagnoloLagotto Romagnolo

Milyen az ideális triflakutya és mit kell tudnia pontosan?

Szinte minden, kiképzéssel is foglalkozó szarvasgombász azt feleli erre a kérdésre, hogy a kutya képességei döntik el, mennyire lesz sikeres triflász. Természetesen létezik kifejezetten erre a célra tenyésztett fajta, de gyakorlatilag mindenféle eb képes lehet elsajátítani a gombászás művészetét.

A tanfolyamon először az alapszintű engedelmességi feladatokra idomítják az ebeket, majd következik a szarvasgombával kapcsolatos modul. Néhány hét alatt kedvenced megtanulja, hogyan keressen meg eldobott szarvasgombát, majd azt is, hogyan emelje ki azt a földből sérülésmentesen.

A  legtehetségesebb triflásznak tartott kutya a Lagotto Romagnolo. Ez a bodros szőrű, olasz vízi vadászkutya kiváló szimatának és örökös keresőkedvének köszönheti karrierváltását. Természetesen nem csak közülük kerülhetnek ki ügyes felderítők. A szakértők a labrador és a golden retrievert, a springer spánielt, a beagle-t, az uszkárt, a német juhászt és általában a keresőkutyákat ajánlják erre a nemes célra.

forrás: azenkutyam.hu


 

Rendkívül ritka rovart találtak Magyarországon, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzettel határos Kozárdon július 28-án –  írja a napi.hu. A rovar egy szarvas álganéjtúró, eszmei értéke 50 ezer forint.

A bogár – amelyre Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park tájegységvezetője bukkant rá –  nem összekeverendő a ganajtúróbogárral, mivel a szarvas álganéjtúró a ganajtúrokkal ellentétben nem állati ürülékből készít galacsint vagy golyót, hogy aztán abba petézzen,hanem képes az akár a 40 centiméter mélyen a földben lévő többnyire szarvasgomba illatát megérezni és leásni, hogy elhelyezze petéit. A nőstény egy gombára csak egyetlen petét helyez, majd magára hagyja. A petékből kifejlett lárvák a gombákból táplálkoznak, majd a tél során kifejlődik és tavasszal már a kifejlett állat (imágó) bújik elő a föld alól.

Rejtőzködő életmódja miatt szarvas álganéjtúrót látni igazi kuriózum. Esténként 15-20 percig rajzanak alacsonyan a fű fölött, ami valljuk be, eléggé megnehezíti felfedezést. A bogár 1982 óta védett, potenciális élőhelyből kevés van számára, mivel a gyepesebb, szárazabb, ritkásabb erdőterületeket kedveli, amelyek rendszerint áldozatául esnek a fakivágásoknak.

A földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VM rendelet alapján szarvasgombát gyűjteni csak érvényes gyűjtési napló birtokában lehet.

Tekintettel a jelenleg hazánkban fennálló veszélyhelyzetre, a Magyar Közlönyben megjelent 41/2020. (III.11.) számú kormányrendelet 4.§ a) pontja értelmében: „a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek”.

Kérjük a gyűjtőket, hogy amennyiben érvényesíttetni kívánják a 2020 előtt kiállított gyűjtési naplókat, azokat – az idei évtől, jogszabályi változás miatt – a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) nyújtsák be.

Természetesen a fentiek értelmében a be nem nyújtott dokumentumok érvényességi ideje a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjához lesz köthető.

A gyűjtési naplók kizárólag postai úton nyújthatók be, melynek részleteiről az NFK honlapján tájékozódhatnak.

Az érvényesített dokumentumok postázása április 30-át követően várható.

Az érvényes gyűjtési naplók sorszámát az NFK a honlapján havi gyakorisággal teszi közzé.

Termeszthető a szarvasgomba? Hogyan? Mennyi bevételt lehet ebből realizálni? Jelenleg pályázat is fut rá! Érdemes belefogni? Ezekről beszélgettünk a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnökével, Ulrich Józseffel, az első erre a célra telepített erdőben.

Képtalálat a következőre: „truffle forest”Mit kell tudni az erdészeti szarvasgomba-termesztésről? Milyen előnyökkel jár ez a módszer?

A modern kori szarvasgomba-termesztés közel 20 éve indult el Magyarországon. Az egyik első technológia az úgynevezett erdészeti módszer volt, mely keretében erdőt telepítenek és azt erdészeti módszerekkel kezelik. A sajátossága abban rejlik, hogy az erdészeti szaporítóanyagot (makkot) szarvasgomba oltóanyaggal kezelik és úgy vetik el. Ennek eredményeképpen a szarvasgomba helyben, a csírázó makkból kibújó gyökérre telepszik rá, azt mikorrhizálja. Az évek során a növekvő csemete gyökérzetét és az erdő talaját teljesen átszövi, a 7-8. évben pedig megjelennek az első termőtestek. A szarvasgombát megfelelően képzett kutyával keresik, „aki” csak az érett példányokat jelzi. Egy speciális gombakapával emelik ki a talajból a szarvasgombát úgy, hogy minél kevésbé sértsék meg a talajt behálózó gombaszövedéket. Az erdészeti szarvasgomba-termesztés technológiájával az úgynevezett erdei melléktermékből az erdő fő bevételi forrása lesz, hiszen akár évi 1-2 millió forintot is termelhet az erdő évtizedeken keresztül.

A szarvasgomba célú erdőtelepítés most különösen megéri, mivel a vidékfejlesztés program Erdősítés pályázati rendszerén keresztül több mint 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet hektáronként az, aki az erdejét szarvasgombával kezelt oltóanyaggal létesíti.

Tekintsük át a támogatás részleteit!

Az alap erdősítés kivitelére mintegy 900.000 forintot, az ápolásra és a kieső jövedelem pótlására 4 millió forintot kaphatunk, emellett támogatják a kerítésépítést hektáronként 240.000 forinttal, a szarvasgombával oltott csemeték ültetését több mint 1 millió forinttal és a ritka őshonos elegyfajok telepítését mintegy 900.000 forinttal. Ez összesen akár a hétmillió forintos támogatást is elérheti. A szarvasgomba célú erdő telepítésének támogatása egységköltség alapú, vagyis az erdőtelepítés megvalósítása után igényelhető a teljes telepítési támogatás. Nem szükséges támogatási intenzitás számolgatása, számlák gyűjtögetése. Az erdősítés megvalósítása után azonnal benyújtható a kifizetésigénylés.


via: https://agroforum.hu/


 

Amellett, hogy letöltendő börtönbüntetést kapott, kártérítést és bírságot is kell fizetnie annak az illetőnek, aki engedély nélkül végzett gombászása közben elpusztította egy védett növény, az orchidea fajhoz tartozó fehér madársisak egyedeit – tájékoztatta hírportálunkat dr. Varga Árpád megyei főügyész.

Magyarországon 2013-tól a szarvasgombagyűjtők és kutyáik csak vizsgával, az illetékes erdőgazdálkodó írásbeli engedélyével gyűjthetnek – így szól a törvény, amely ennek az ügynek alapjául szolgál.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség kezdeményezésére a Szolnoki Törvényszék polgári perben napokban hozott jogerős ítéletével kötelezte a gombászt, hogy a Magyar Állam javára 110 ezer forint kártérítést fizessen, emellett eltiltotta a védett növények egyedeinek veszélyeztetésétől, illetőleg károsításától. A megyei kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a jogszabálysértőt természetkárosítás miatt további 82 és félezer forint természetvédelmi bírsággal is sújtotta.

A polgári per előzményeként az alperest, a gombászt, a Szolnoki Járásbíróság környezetkárosítás bűntette, természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény miatt 1 év 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az illető ugyanis 2016. május 15-én, Szolnok külterületén, egy máig ismeretlen társával, engedély nélkül szarvasgombát gyűjtött.

Az illegális tevékenység alkalmával mintegy 400 négyzetméternyi területen az avart elsöpörték, a talajt kapával mélyen felvágták, miközben az orchidea fajhoz tartozó védett növényt, 11 tő fehér madársisakot letapostak. A védett növényfaj egyedeinek pénzben kifejezett értéke tövenként 10 ezer forint. A növény – a védettsége okán – az állam tulajdonát képezi.

Az elkövető és társa 4,5 kilogramm szarvasgombát gyűjtött össze, de elvinni nem tudták, mert a gyűjtésre engedéllyel rendelkező személy megzavarta őket, és a gombákat a helyszínen hagyták. A gombák értéke 135 ezer forint volt, mely a lopás tárgya volt.

Önmagában a szarvasgomba nem védett minősítésű, de az erdőgazdálkodó engedélye nélküli szedésével lopást valósít meg az elkövető.

A Szolnoki Járásbíróság 2018. február 20-án meghozott jogerős ítéletében környezetkárosítás és természetkárosítás bűntette, valamint lopás vétségének kísérlete miatt, mint visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlott jelenleg is szabadságvesztés büntetését tölti – tudtuk meg a Szolnoki Törvényszék sajtóosztályától.

A tölgyfa gyökerén élő szarvasgomba és a védett fehér madársisak szimbiózisban élnek, csak együtt képesek létezni. Külön-külön nem képesek önálló életre. Az avar széthúzásával megváltozhat az eddigi kedvező mikroklíma, a fák gyökereinek kiszáradása következhet be. A környezet, melyben a szarvasgombák és a virágzó növények együtt éltek, az „orvgombász” tevékenysége következtében veszélybe került.

Forrás: https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/bortonbe-kerult-a-szarvasgombasz-2042478/

A szarvasgomba gyűjtésével szemben, a gasztronómiai felhasználása jobbára az év második felében jellemző, ekkor foglalkozik vele többet a kulináris élvezeteket firtató szaksajtó is.

A Jászságban a közelmúltban talált világrekord közeli szarvasgomba példánynak (1,28 kg) köszönhetően pedig, ismét az érdeklődés középpontjába került ez a magas értéken jegyzett misztikus gomba, amelynek egy-egy faja szerencsére Magyarországon is megterem. Találgatásokat, becsléseket elkerülendő azt lehet mondani, hogy ismeretlen mennyiségben terem, gyakran csak sejthető termőhelyeken és az időjárástól, talajviszonyoktól függően. Statisztikai adatok, ill. becslések évente 2-10 tonna kereskedelmi mennyiségről szólnak, amelynek egy része már nem a természetben fellelhető, hanem tudatosan termesztett szarvasgomba. A termés fő piaca pedig nem idehaza van, sokkal inkább olasz és német vevők jelentkeznek, hogy megvásárolják.

Amit az élettanáról tudni kell

A szarvasgomba, sok más föld alatt élő rokonához hasonlóan, életközösséget alkot egy fával vagy cserjével, úgy, hogy annak gyökeréből táplálkozik. A fa könnyebben jut ásványi anyagokhoz a gomba segítségével, a gomba viszont más tápanyagokat – pl. cukrot – kap a fától. Általában 10-30 centiméterre a föld alatt él, ezért nem könnyű feladat megtalálni. Hazánkban a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) a legelterjedtebb, ami – mondjanak bármit a franciák – igen ízletes, határozott karakterű gomba. Jelentősebb mennyiségben terem még emellett a téli szarvasgomba is (Tuber brumale). Hogy nagyobb legyen a zűrzavar a laikusok számára, a Tuber melanosporum neve sok nyelven „téli szarvasgomba”, ezért, ha tartósított készítményt vásárolunk, érdemes a latin nevet megkeresni a címkén, mert a Tuber brumale harmadannyiba sem kerül, mint a Tuber melanosporum.

A szarvasgomba, mivel a föld alatt él és fekete, ezért régen az ördöghöz tartozónak hitték, és csalással, hamissággal hozták kapcsolatba. Mondják, hogy a szarvasbikák bőgés előtt ettől kapnak erőre, és az emberek közt is becses szerelmi ajándéknak számít. Ízletes és ritka, éppen ezért drága, és előkelő. Gasztronómiai vonatkozását tekintve, jól mutat a menükártyán, az étlapon, de főleg egy szelet libamájon.

Szarvasgomba-történelem

A suméroknak Mezopotámiában, helyben megtermett, az ókori Rómába viszont Föníciából kellett szállítani a sivatagban termő terfeziát. A Római birodalom bukása után az úri konyhák látszólag elfelejtették a szarvasgombát. A 14. században tűnt fel újra, mikor a Szentszék francia befolyás alá került, és az Avignonba költöző pápák hozták újra divatba a szarvasgomba fogyasztását. Még népszerűbb lett akkor, amikor a gasztronómia klasszikusai a 18. század vége felé rájöttek, milyen ételek és ételkészítési módok illenek legjobban ehhez a különleges aromához.

A Kárpát-medencében is jól ismerték a szarvasgombát mindaddig, amíg szokás volt a disznókat kihajtani az erdőbe makkoltatni. A disznó „bolondja” a szarvasgombának, nem kell biztatni, hogy kitúrja magának, így aztán a kondásnak is jutott belőle. A 19. században Dobos C. József már tartósította, 1904-ben pedig Hollós László akadémiai székfoglalóját a hazai szarvasgombáról tartotta. A történelem során hírességek is kapcsolatba kerültek a szarvasgombával, többek között Napóleon is nagy kedvelője és fogyasztója volt, főleg, amikor örököst szeretett volna birodalmának. Kedvelte a gombát Casanova és Madame Pompadour is, amelynek irodalmi feldolgozása sem váratott sokat magára. Alexandre Dumas szerint a szarvasgomba a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat „szeretni valóbbá” teszi. Egy olasz közmondás szerint pedig, aki erényesen akar élni, tartózkodjék a szarvasgombától…

Szarvasgomba fajok a világban

A „szarvasgomba” megnevezés, sokféle gomba gyűjtőneve, melyek közül a legnagyobb kultusz a Tuber (jelentése: gumó) nemzetséghez tartozókat övezi. Ezek közül is a leghíresebb a Tuber melanosporum, melynek számos neve él a köztudatban, hívják pl. fekete, francia vagy périgordi szarvasgombának is. Franciaországban bármely kiadványból azt tudhatjuk meg, hogy ez a világ legjobb szarvasgombája, a többi faj – kis túlzással – csak tévedésből került napvilágra. Dél-Európában sok helyen terem, de Magyarországon sajnos nem. Viszont nálunk is terem a ritka és értékes piros húsú, vagy isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum), amit csak mi hívunk pirosnak, máshol fehér a neve (truffle blanc, white truffle).

Híresebb termőhelye az olaszországi Piedmont, ezért piedmonti gombának is nevezik. Ez a legdrágább szarvasgomba faj, és sokan ízletesebbnek tartják, mint a franciák kedvencét, a fekete szarvasgombát (Tuber melanosporum). Nem tartozik a Tuber nemzetségbe a fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis), sem a Magyarországon gyakori homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides), amelynek az a különlegessége, hogy édes. Az elnevezések és szarvasgombafajok/fajták területén tehát némi káosz és gyakran pontatlanság fedezhető fel, amelyet a piac erőteljes befolyása alatt álló versenyhelyzet is generál.

Szarvasgomba keresése

Segítség és tájékozottság nélkül szarvasgombát szedni teljességgel lehetetlen. Árulkodó jelek persze vannak, hiszen egyes esetekben a szarvasgomba-telep felett nagy területen kiéghet a fű. Nyomra vezethet, hogy a gomba, növekedése során megrepeszti a talajt, és ezek a repedések láthatóvá válnak, ha az avart elkotorják. Máskor apró legyek vagy vadtúrások jelzik a gomba jelenlétét. Van, aki csak találomra körbeássa a fákat, de aki így keres, az kevés gombát talál, ugyanakkor sok kárt tesz az erdőben. Régi gyakorlat, és tény is egyben, hogy jobb eredményt lehet elérni segítőtársakkal.

A hagyományos, önkéntes nyomravezető a sertés, amelyet nem kell tanítani, idomítani, mert imádja a szarvasgombát. Ez egyben a legnagyobb hátránya is, mert a megtalált gombát maga szeretné elfogyasztani, ami gyakran fizikai összetűzést okoz a gazdájával. Általában a sertés húzza a rövidebbet, de a még sertéssel dolgozó gombászoknak előfordul, hogy hiányzik egy-két ujja…

A kutyát viszont nem érdekli a szarvasgomba, meg kell rá tanítani. Ennek egyik módszere, hogy előbb a kedvenc csemegéjét ássák el és kerestetik meg vele, aztán a csemege mellé szarvasgomba is kerül. Végül a földbe már csak a gombát teszik, a csemegét a gazdája kezéből kapja a jószág, minden megtalált gomba után. Keresésre használnak pl. vizslát: jól keres, de szíve szerint inkább vadászna. A labradorban kevesebb a vadászösztön, az ő figyelmét legfeljebb az egérlyukak terelik el. És végül kutatások is folynak nagy erőkkel, hogyan lehet kevésbé munkaigényes módon, nagyobb biztonsággal és  károkozás nélkül fellelni a szarvasgombát. Az eddigi szerény eredmények nem sok újjal biztatnak, de mégis figyelemre méltó a jövő szempontjából az elektronikus szagelemző és szarvasgomba-jelző készülék előállítása.

Egyelőre maradnak tehát a hagyományos praktikák, jelesül, ha a gomba helyét meghatároztuk, ne kapkodjunk rögtön ásó után! A negyven centis, kétágú villára hasonlító szerszámot szúrjuk be a gomba alá, és a szerszám nyelét lenyomva a gomba felemelkedik. Ez az eljárás kíméli leginkább a gomba élőhelyét.

Termesztés, erdészeti alapokon

A szarvasgombák szimbionta gombák, főként lombos fák gyökerével kapcsoltan élnek, elősegítve a gazdanövény tápanyagfelvételét. Ugyan, a hazai szarvasgombatermés szinte 100%-ban természetes élőhelyekről – erdőkből – származik, már léteznek szarvasgomba-ültetvények Magyarországon, melyek közül már van, amelyik termőre fordult. Az erdészeti szarvasgomba-termesztés akár többszörös hasznot is jelenthet a tulajdonosnak, mint az egyéb mezőgazdasági kultúrák-, vagy éppen a fakitermelés szempontjából ültetett erdők.

Az utóbbi évek fordulópontot hoztak a szarvasgombára épített induló vállalkozások tekintetében, hiszen pályázati pénzből, ingyen telepíthetnek bekerített tölgyerdőket a gombatermesztésre kijelölt területre. A támogatás nemcsak a telepítést kíséri végig, ugyanúgy az erdőápolási feladatokra is kiterjed, s egy idő után ez a feladat is megszűnik, amint záródik az erdő lombkoronája. A makk gombaspórával való kezelésének (továbbiakban kezelt makk) költségét kell saját forrásból finanszírozni, melynek költsége hektáronként 500.000 Ft. Az első szarvasgomba-termésre a telepítéstől számítva nyolc év után lehet számítani, s onnantól éves szinten egyre nagyobb terméshozam várható.

Konkrétabban, a termőre fordulás utáni első évben 2-3 kg/ha termés várható. A második évben 5-8 kg-ot, a harmadik évben 12-15 kg-ot, a negyedik évben 25-30 kg-ot, az ötödik évben már akár 30-40 kg-ot is elérheti a begyűjthető termés. A szarvasgomba mindig a szezon elején olcsóbb, akkor 10-15.000 Ft/kg között mozog az ára, de őszre akár 300 euró/kg-ig is felmehet szerencsés esetben.

A vidékfejlesztési program erdősítési fejezetében végre polgárjogot nyert az erdészeti szarvasgomba termesztés, ami pályázattal volt elérhető, 2018. július 30-ig. A nyerteseknek 2103 euró/ha támogatást adtak a tölgy telepítésére, 2651 euró/ha összeget az ápolásra, 4 euró/folyóméter kerítésépítésre, és 3225 euró/ha összeget mikorrhizált csemeték beszerzésére.

Mezőgazdasági területek erdősítése esetén a jövedelempótló támogatás 79 euró/hektár/év. Terület alapú támogatás 12 évre 225 euró/év.

Az erdősítést szarvasgomba spórával kezelt makkal történő makkvetéssel (200 kg/ha) kell elvégezni, majd a megnevelt mikorrhizált csemetét sorokba kell ültetni (532 db/ha). A gomba számára, főként meszes, magas humusztartalmú, jó vízgazdálkodású talaj kedvez. Ezután a szarvasgomba fonalai lassú növekedésnek indulnak, a mikorrhizált (szarvasgombás) szaporítóanyaggal való erdősítést követő nyolcadik évtől számítva megjelennek a termőtestek, a szarvasgombák. Ápolni már nem kell, csak a gomba begyűjtése a költség. A szarvasgomba telepítési, ill. termesztési ajánlat mindenképpen csábító, hiszen a mezőgazdasági kultúrák/haszonnövények jövedelemviszonyaival összevetve mindenképpen jelentős előnnyel bír, és öntözéssel a hozam, ill. a termésbiztonság nagymértékben tovább fokozható.

Termőre fordulás esetén nem lehetetlen elérni szarvasgombából az egy-négy millió Ft/ha bevételt, jelentős költségek nélkül! A termesztett és értékesített szarvasgomba a világon elsőként bio minősítést is kaphat, ami jelentősen növeli tovább az értékét a nemzetközi piacokon. Persze a természetben fellelt egyedi példányok továbbra is egyedi áron kelnek el, ezért fordulhat elő akár több ezer eurós ajánlat is, ahogyan a legutóbbi rekord 1,28 kilogrammos méretű jásziványi erdőben talált nyári szarvasgomba esetében is történt. A Baranyában 2018-ban talált 1,04 kg-os isztriai szarvasgomba is rekord a faj tekintetében. Egy átlagos szarvasgomba tömege egyébként 40-50 gramm, a nagyobbak 500-700 grammosak. A nyári szarvasgomba Guinness-világrekordját egyébként, egy Olaszországban talált gomba tartja 1,31 kilogrammal.

Szigorú gyűjtési szabályok

Ha sokan odacsődülnek, és szakértelem nélkül elkezdenek kapálni, felássák az erdőt, ezzel nagy károkat okozhatnak – mondják a fő termőhelyeken, Tolnában és a Jászságban szorgoskodó profi keresők és az erdészek egybehangzóan. Hangsúlyozni kell azonban, hogy csak engedéllyel lehet gyűjteni, éppen ezért az erdőhatóság valóban szigorúan felügyeli a szarvasgombagyűjtést. Az erdészeti központoknál kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők, hol van szabad terület a gyűjtéshez. A jelentkezőknek egy regisztrációs lapot kell kitölteni, amellyel a jogosultságát ellenőrzik. A gombászoknak és a kutyáknak is sikeres vizsgát kell tenniük.

Csak arcképes igazolvánnyal és érvényes szerződéssel lehet kutatni a szarvasgomba után. A maximum hat hónapra kiállított, és átlátható területre vonatkozó engedély kiállításáért a gyűjtőknek 50-80.000 forint regisztrációs díjat kell fizetni. A gyűjtés helyszíneit és időpontjait is egyeztetni kell az erdészekkel. A talált szarvasgomba fészkét temetetlenül sohasem hagyhatják, továbbá a gombászat eredményéről rövid szakmai beszámolót kell készíteni az erdészetek szakmai osztályának.

Az ország több térségében is, de az utóbbi években Somogyban jelentkezett nagyobb érdeklődés a szarvasgomba szedése iránt, ahol a gyűjtők elmondása szerint több erdőtömbben is sikerrel jártak. Minden más állítással szemben egyébként, nem lehet azt kijelenteni, hogy az erdészek nem szeretik a szarvasgomba gyűjtőket, inkább kellő szakmaisággal, gondossággal és óvatossággal igyekeznek eljárni velük szemben. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nagy buzgóság következtében előforduló károkozás nem megengedhető az erdőben, de aki betartja a szabályokat, jó partnere lehet az erdészeteknek.

Amitől különleges a szarvasgomba

A frissen szedett gomba legtöbb embernek azonnal ízlik, másoknak inkább furcsa az első találkozás. Az utóbbiak közül sokan valami lehengerlő zamatra, azonnali mennyei érzésre számítanak, helyette pedig egy furcsa, bonyolult ízzel és illattal találkoznak, amely egyszer megjelenik, máskor eltűnik. Ennek fő oka, hogy még az azonos fajú, egy helyről szedett gombáknak is egészen eltérő lehet az íze. A tartósított termékek íze, illata a válogatás és a technológia következtében egyenletesebb, úgyhogy ezeknél ilyen meglepetésekre ritkábban lehet számítani. Ha az első szarvasgomba fogyasztási kísérlet nem hozza meg a „kívánt eredményt”, ne csüggedjünk! Aki egyszer megkóstolta, annak az ízemlékezete már feljegyezte az élményt.

Előfordulhat, hogy pár hónap múlva úgy fogja érezni, hogy valami hiányzik az életéből, és egyszer csak rájön, hogy a szarvasgomba az. Ez persze, akár belemagyarázásnak is tűnhet, de olyanok állítják, akik már rabjává váltak a fogyasztásának. Vannak egyszerű, de praktikus tanácsok „kezdőknek”, hogyan érdemes közelíteni e nemes étekhez. Érdemes tehát folytatni a kísérletezést, amihez itt található két jó tanács.

Az egyik ilyen, hogy a szarvasgombát mérsékelt ízvilágú ételekhez fogyasszuk, amelyek nem nyomják el a zamatát, mint például az olasz tészták, a rizottó, vagy a tojásételek, de kiváló vajas kenyérrel is. Másik fontos szabály, hogy a szarvasgombát lehetőleg ne főzzük, ha mégis, akkor ne sokáig és ne magas hőmérsékleten. Klasszikus fogyasztási gyakorlat volt, hogy amikor feltálalták a szarvasgombát, a vendéglőkben az asztalhoz lépett a főúr a szarvasgomba-gyaluval és minden a tányérra szelt egy keveset.

„Carpe diem” csemege

A szarvasgomba misztikumot tévhitek is övezik, amelyet érdemes felülvizsgálni. Tény, hogy nem tartozik az olcsó alapanyagok közé, de nem is kell belőle nagy mennyiségben felhasználni, hiszen egy négyfős családnak 5 dkg is elég belőle alkalmanként. A felhasználásáról viszont feltétlenül el kell mondani, hogy nem szabad főzni, klasszikus kalapos gomba receptek szerint sem kirántani vagy pörköltet főzni belőle, hiszen a szarvasgomba szigorú értelemben véve „fűszer”, ami nem bírja a magas hőmérsékletet.

A szarvasgomba igazi „carpe diem” étel azért, mert tartósítani nem érdemes. Sőt, fagyasztani, szárítani, befőzni sem szabad, mert akkor elveszti értékes aromáját. Nem célszerű tárolni hetekig a hűtőszekrény mélyén, mert illata tompul, átalakul, másrészt a mellette tárolt ételek könnyen átveszik az illatát. Ha mégis, akkor érdemes kihasználni illatanyagának kipárolgását úgy, hogy egy jól záródó edénybe nyers tojásokat helyezünk, mellé rakjuk a szarvasgombát és néhány napig így tároljuk. A tojás átveszi a gomba illatát, fenséges szarvasgombás lágytojás készíthető így belőle!

via: https://agroforum.hu/lapszam-cikk/a-magyar-szarvasgomba/

2016.11.14 13:39

 

A szarvasgombák magyarországi termesztésének termőhelyi feltételei

 

A tapasztalatok szerint a Tuberek -14°C-t is kibírnak, ha az nem tartós. A hótakaró pedig enyhíti a talaj átfagyását, éppen csak a gomba keresését nehezíti meg. Tudni kell ugyanis, hogy a Tuber melanosporum érési ideje november végétől március elejéig, míg a Tuber uncinatumé szeptember közepétől november végéig tart. a Tuber melanosporum keresését tehát nálunk megnehezítheti az esetleges hótakaró.

2016.11.14 13:32

 

Egyre többen keresik a szarvasgombát, amelynek egyes ritka fajának kilójáért több százezer forintot is adnak.

 

Az egyik legjobb szarvasgombatermő vidék Magyarországon az Ormánságban van, Sellye közelében, a horvát határtól nem messze.

2016.11.14 13:26

 

Kik gyűjthetnek szarvasgombát?

Elvégezte a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó oktatásra jelentkező szervezetek akkreditációját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), november 30-ától négy szervezet tarthat majd képzést.

 

2016.11.14 10:54

 

Dr. Dula Bence (borász, kertészmérnök, talajtani szakmérnök) érdekes és dinamikus előadását halgathattuk végig.

 

Az I. Közép-Európai Szarvasgombász Konferencia második napján, 2005 szeptemberében, a szarvasgomba típusokhoz illeszthető borokról.

 

Egy kis ízelítő az egykori egri hegybíró előadásából:

 

2016.11.12 16:46

 

 

Nem lehet egyértelmű választ adni a kérdésre. A szarvasgomba ára az alábbiaktól függ:

 

a szarvasgomba érettsége, az időpont, amikor a szarvasgombát begyűjtötték, milyen fajta szarvasgombáról van szó,
mekkora szarvasgomba mennyiségről, milyen szarvasgomba minőségről* (első- másod, vagy harmadosztályú – mennyire ép/tökéletes), de meghatározza az adott idény termékenysége (aszályos év volt-e), hogy mekkora a kínálat a piacon. Nem minősül konkrét ajánlatnak (ehhez írjon emailt), de nagyjából az alábbi árakon számítják a szarvasgombát, kg-onként: